Az Eco Festen láthattuk az EcoTecno Park eddig felépített egységeit.

Elsőként a könnyű, függesztett, 40 méteres fesztávokkal és 800 méter hosszúságban felépített félkemény sínes rendszer készült el.
A 0 C fokos hőmérséklet mellett történt felszerelésekor az útstruktúra előzetes előfeszítése 180 tonna volt.

A második felépített rendszer – A 800 méter hosszú függő rendszerű lágy húrsín. Itt a tartóoszlopok 200, 400 és 200 méterre vannak egymástól.
Ez a két felüljáró rendszer a két végükön, 15 m sugarú fordító félkörökkel van összeerősítve, és ily módon egy körbejárható gyűrűszerű útvonalszakaszt alkot. Az egyik fordítón van egy kitérő szakasz is.

A harmadik felépített rendszer – egy 950 méter hosszú 50 méteres fesztávokkal rendelkező rácsos tartós két húrsínes rendszer.

A projekt támadói azt hangoztatják néha, hogy – „..gondold csak meg leástak 15 oszlopot, és az azokra fektetett köteleken futkároznak a kávédaráló motorral hajtott lemezmoduljaik… ”
Először is ezek nem csak egyszerű oszlopok – ezek magas technológiai szinten vasbetonból és acélból készített közlekedési célú speciális tartó és függesztő oszlopok.

A SkyWay tartóoszlopok könnyűek, kecsesek

• 3-tól 15 méter magasságúak,
• függőlegesen 10 és 100 tonna közti terhelésre,
• vízszintesen 250 és 1000 tonna terhelésre vannak méretezve,
• nem mellesleg, a Richter skála szerinti 9-es erősségű földrengést is elviselik!

Ezek nem csak vandál állóak, hanem képesek megvédeni az utasokat még egy terrortámadás esetén is.
Mert például egy 10 kg trotillal egyenértékű töltet robbanása a köztes tartó oszlopokban, míg egy 100 kilogram trotillal egyenértékű töltet a horgonyzó-feszítő oszlopokban még nem képes kárt okozni.

Ilyen acélbeton szerkezetek, – azaz előzetesen előfeszített és folytonos (tehát dilatációs hézagok nélküli) létesítmények, – mint ami a SkyWay-t jellemzi, nem léteznek sehol máshol a világon.
Az a lényeg, hogy ezen szerkezetek minden elemének előfeszítése nem csak a külső terhelésnek, hanem a környezeti hőmérsékletnek is függvénye.

A SkyWay felüljáró rendszerei az építkezés helyszínén – a száz évente egyszer előforduló – szélsőséges hőmérsékletekre vannak tervezve. Például ez a hőmérsékleti tartomány Marina Gorka esetében (ahol a tesztpark felépült) –40 foktól +60 fokig terjed (arra is gondolva, hogy a szerkezet a napon felhevülhet).

A SkyWay húrpálya esetén a mozgás során nincs tükörhatás és önmagában csak egyedül ez 2,5 -szeresével javítja meg a nagy sebességű Unibus aerodinamikáját és felezi le a hajtásához szükséges teljesítményigényt.

Ezek a szerkezetek annyira kevés anyagigényűek, hogy például a két felső sínes, három kilométer hosszú, függő rendszerű húrsín, mindössze egy szál ugyanilyen hosszú hagyományos sínnek megfelelő acélmennyiségből megépíthető.
És mindezt még összevethetjük egy hagyományos ugyanilyen (3km) hosszú függőhíddal, ami több mint 100 ezer tonna súlyú lenne és nem kevesebb mint 1 milliárd dollárba kerülne.

A húrszállítás innovatív felüljáróiba még szükség esetén belehúzhatók az optikai üvegszálból készült kommunikációs vonalak, az elektromos áram továbbító kábelek, sőt hozzáilleszthetők folyadéktovábbító csővezetékek, valamint a tartó oszlopokon elektromos energia előállítására alkalmas napelemek és szél generátorok is.

A nagy sebességű Unibus-ok sínszerkezete már önmagában is nagyon különleges.
A nagy sebességű szakasz ugyan villamosított pálya, de nem található rajta áramszedő hálózati rendszer.
Noha úgy tűnik van benne ilyen, de mégsem fedezhető fel egykönnyen.
A helyzet az, hogy az érintkező kommutátor hálózat tagjai maguk a sínek, az áramszedők pedig a síneken – balról és jobbról – forgó acél kerekek.
Ezért a jobb és a bal oldali rácsos tartós szerkezetek nem csak egymástól, hanem a az oszlopoktól, többek közt a feszítő horgony-oszlopoktól is el vannak szigetelve.
Az oszlopokra kidolgoztak egy speciális erősáramú elektromos szigetelőt, amely 1000 tonnás vízszintes terhelést is elvisel.

Ami pedig a gördülőállományokat illeti: a Unibike, Unibus, Unicar és a Unitruck mindegyike elektromos hajtású ás acélkerekű amelyeknek nincs vezetőjük, ugyanis automatizált irányítási rendszer vezérli őket.

Mindegyik – de főleg a gyors és a nagy sebességű változatok – különleges aerodinamikával és a mozgásuk során minimális energia veszteséggel rendelkeznek. Ez többek közt a speciális kerék-motornak köszönhető, amely szerkezet saját fejlesztés eredménye.

A parkban megépült még két személy állomás, egy átszállást szolgáló közlekedési csomópont és 3 utasmegálló.

A városi függő pályáról a felső sínes nagy sebességű pályára való oda-vissza átszállást biztosító csomópont, amely egybeintegrált a feszítő alátámasztó horgonyponttal és a SkyWay múzeummal.
Mindez meglehetősen szerény 12×24 méteres méretű, ugyanakkor olyan hatalmas áteresztő képességgel rendelkezik, mint pl Dubai 1×1 km-es légikikötője.

Mert a SkyWay egészen más logisztikai rendszer szerint működik.
Úgy valahogy mint egy szállítószalag.
Menetrend nélküli folyamatos utas forgalmat bonyolít, ezért nem torlódnak nagy tömegek, ahogy ez a a légikikötőkben és vasúti pályaudvarokon szokásos.

A húrvasút útstruktúrája, nem egy drótkötélpálya dróthúrja, hanem magas technológiai színvonalú szállítási felüljáró rendszer.
Könnyű, kecses, igen szilárd, hosszú élettartamú, és esztétikailag is vonzó a szemnek.

És egyáltalán nem drága – például a SkyWay könnyű kétutas rendszere már 1 millió USD/km-nél kezdődik, a nehéz 2,5 millió USD/km-nél startol.

Ezzel szemben a hagyományos monosínes pálya, a mágnes párnás és a nagy sebességű vasút pályái esetében; a könnyű (felüljárók) 20 millió USD-tól indulnak, míg a nehezek 100 millió USD-tól – kilométerenként!