Technológiák csatája..
„Sorozatot indítunk, amelyben a SkyWay technológiát a
meglévő közlekedési módozatokkal fogjuk összehasonlítani.
Megvizsgáljuk azok jellemzőit és kiderítjük, hogy a
húrszállítási komplexumok miben különböznek az utasok és az áruk
szállításának közismert és számunkra megszokott módozataitól
és milyen előnyös alternatívát jelentenek a számunkra.
Első anyagunkban a SkyWay legközelebbi «szomszédjáról» a
szintén felüljárórendszerű — monosínes közlekedésről lesz szó.
Egy kis történelem:
Ez a közlekedési forma Oroszországban elsőként 1820-ban jelent meg:
Ivan Elmanov, a Moszkva melletti Mjacskovó falu lakosa
„oszlopokon álló utat” épített, amely felső hosszanti gerendáin
kis vagonok gördültek, amelyeket lovak vontattak.
Elmanov monosínes projektje (1820)
Egy évvel később, a monosínes utat Angliában egy
Henry Palmer nevezetű mérnök szabadalmaztatta is,
aki 1825-ben megépítette az első monosines útszakaszt.
Mivel az orosz feltaláló projektjéről senki sem tudott Európában,
így ez az év lett a monosínes szállítás hivatalos történek kezdődátuma.
Az Elmanov és Palmer féle utak megjelenése óta eltelt csaknem
kétszáz év alatt a világ tucatnyi egysínű projektet látott,
amelyek különböző fejlettségi szintűek és műszaki kidolgozottságúak voltak,
beleértve még giroszkópos, sugárhajtóműves és
mágneses lebegtetésű megoldásokat is.
Külön említést érdemel a német Wuppertal városkában található
“Wuppertaler Schwebebahnmonorail” —, amely a történelembe úgy vonult be,
mint az első üzembe is helyezett közlekedési célú monosínes útpálya.
Ez a pálya mind a mai napig működik és mintegy 85 000 utast szállít naponta.
Ez a szállítási vonal két világháborút is túlélt, továbbra is
jövedelmező és egyértelmű példa a balesetmentes és biztonságos utasszállításra.
A Wuppertalban található vasút sikerének titka talán az volt,
hogy a XX. század elején nehéz lett volna egy földfelszíni vagy
földalatti vasútvonalat megépíteni a Wupper folyó völgyében,
Ugyanakkor a monosínes pályát közvetlenül a folyó fölé lehetett megépíteni
függőpálya rendszerű kiviteli formában.
Perspektívák, perspektívák…
A Wuppertal tapasztalat, egy üde kivétel a szabály alól:
ma az egysínű vasút nem képezi részét a szállítási piacnak.
Úgy tűnik, hogy a szállítási útvonalak föld feletti elhelyezésével megvalósuló
elszigetelésük ötlete pluszban még magas szintű biztonságot,
valamint gyors teher- és utasszállítást is kell, hogy biztosítson.
De a gyakorlatban még a modern monosínes útpályák sem büszkélkedhetnek
kiemelkedő üzemeltetési paraméterekkel vagy alacsony építési tőkeszükséglettel.
Gyakran inkább az derül ki róluk, hogy drágák és gazdaságtalanok.
Még a nagy sebességű Maglev – amely akár 600 km/órás sebességgel is
képes haladni – az elképesztő építési és karbantartási költségei miatt
teljességgel gazdaságtalan.
Ennek egy másik bizonyítéka — a moszkvai monosínes vasút üzemeltetési tapasztalata,
amelyet 2017-ben a város közigazgatása kirándulási célú közlekedési eszközként
helyezett üzembe, majd – az igen alacsony jövedelmezősége miatt –
hamarosan felvetődött a használata célszerűségének kérdése is.
A monosínes vasút és a SkyWay
A monosínes vasutak és a húrvasutak látszólagos vizuális hasonlósága
képezi az alapját annak, hogy egyes „szakértők” veszik a bátorságot
csak ez alapján megítélni a SkyWay technológia piaci kilátásait.
Junitszkij ellenzőinek logikája ebben az esetben nagyon egyszerű:
számukra a két szállítás külsőre hasonló, ami azt jelenti nekik,
hogy ha a monosínes vasútra nem volt igény,
akkor a SkyWay is annak a sorsára jut. 🙂
Ugyanakkor csak egyetlen hasonló vonás van a két szállítás között:
mindkét esetben a szállítás egy speciális felüljárórendszeren zajlik.
A konstrukciós különbségeik viszont annál jelentősebbek.
Vegyük hát végig akkor ezeket.
Felüljáró
A monosínes vasút szinte minden esetben vagy vasbeton
vagy fém felüljáró rendszereket használ.
Ezek megépítésének kilométerenkénti költségei 17
és 100 millió dollár között mozognak.
A “Wuppertaler Schwebebahn monosínes vasút felüljárója” (balra)
és a SkyWay hajlékony pályastruktúrája (jobbra)
A húrszállítási komplexumokban, az előfeszített acélszerkezetek
használatának köszönhetően, a felüljárók – kis anyagfelhasználás mellett
igen nagy terheléseket képesek elviselni.
Ez nemcsak jelentősen lecsökkenti a SkyWay vonalak megépítésének költségeit,
hanem még esztétikai szempontokból is a húrszállításnak kedvez:
a hatalmas masszív monstrum monosínes felüljárók helyett könnyű, áttört
és ugyanakkor szilárd szerkezetek építhetők fel,
amelyek – sem a városokban sem azok határain kívül nem csúfítják a környezetüket.
Futómű
A monosínes rendszerek többsége (a mágneses lebegtetésű vonatok kivételével)
pneumatikus gumiabroncsokkal felszerelt futóművel rendelkező
gördülőállományokat használ.
Ennek a megoldásnak vannak előnyei, de vannak jelentős hátrányai is.
A pneumatikus gumiabroncsok használata jelentős energiatöbblet-költségekkel jár.
Például a vasúti szállítással összehasonlítva az energiaveszteségek
5-7-szeresek lehetnek, mivel a gumikerekek nagyobb gördülési ellenállással
és tehetetlenséggel rendelkeznek, ellentétben
az «acél kerék — acélsín» rendszerekkel.
Elméletileg a pneumatikus gumiabroncsos járművekkel – a vasúti
rendszerekkel ellentétben – meredekebb lejtők is leküzdhetők
(még 15% felettiek is).
Ugyanakkor a gyakorlatban ez az előny elhanyagolható, mivel
hatékonyabb motorokat igényel és további energiafogyasztás növekedéssel jár
és mindez végül az utasok utazási komfortja csökkenéséhez vezet.
Ezen túlmenően a fújt gumiabroncsok jobban ki vannak téve
az időjárási viszonyoknak, különösen a téli jegesedésnek.
Ehhez a felüljáró jégtelenítésére és további tisztítására van szükség,
vagy az alváznak a csapadék ellen védett szigetelt dobozba helyezésére
(Safege rendszer), ami tovább bonyolítja a műszaki karbantartást.
A moszkvai gumikerekű monosínes jármű (balra) és a SkyWay futóműve (jobbra)
A SkyWay gördülőállománya alvázának kialakításakor olyan rendszert
fejlesztettek ki, amelynél acélkerék acél sínfelületen gördül.
A fújt gumiabroncstól eltérően, a SkyWay keréknek – (a gördülés irányában)
jelentkező keskeny érintkező felülete miatt – alacsony a gördülési ellenállása,
amely a jármű alacsony energiafogyasztásának záloga.
Ezen kívül az «acélkerék – acélsín« összeállítás megoldja a
jegesedés okozta problémákat is,
ugyanis egy ilyen rendszernek nincs szüksége útpálya tisztításra.
A SkyWay gördülőállományok EkoTechnoParkban zajló menetpróbái
ezt a gyakorlatban is bebizonyították.
Szállítási kapacitás
A hagyományos monosínes rendszerek közül ki lehet emelni a japán Hitachi
és a kanadai Bombardier gyártmányú rendszereket
amelyek kereskedelmileg a legsikeresebbek.
Jövedelmezőségük kulcsa az alváz tervezésekor felhasznált
ALWEG rendszer használata volt:
két tartókerék van a sín tetején + négy támasztókerék kétoldalt.
Ez a rendszer kiküszöböli a hagyományos monosínes vasutak alacsony
végsebessége jelentette korlátokat és segít megbirkózni a nagy
napi 137 ezer fős utasszállítási igényekkel is.
Összehasonlításképpen:
A városi SkyWay komplexumokban a sebesség elérheti a 150 km/órát is.
Az intelligens gördülőállomány-irányítási rendszerek használatának
köszönhetően egy ilyen rendszer 20 órás üzemeltetése esetén
a komlexum egy irányba megvalósítható elméleti csúcsteljesítménye
(10 férőhelyes modulokkal számolva és figyelembe véve a két másodperces
megengedett követési időket) 360 ezer fő.
Ezen felül a SkyWay szállítókomplexumok teljesítménye több férőhelyes
modulok használatával és szerelvényekbe történő szervezésükkel
még ennél is tovább javítható.
Következtetések:
A két szállítási rendszert még sokáig lehetne hasonlítgatni,
de már a fent felsorolt pontokból is kiderül, hogy:
A felüljárókon közlekedő szállítási rendszerek eltérőek lehetnek,
és még a látszólag hasonló komplexumok közötti strukturális különbségek is
igen szignifikánsak tudnak lenni.
Ezek a különbségek annyira jelentősek lehetnek, hogy amíg az egyik rendszer
továbbra is csak egy drága játékszer maradhat, meglehetősen ködös
piaci kilátásokkal, addig a másik a fennálló szállítási problémákra
abszolút hatékony megoldásokat is nyújthat.„
.. Az információkat a technológia és a Zrt. társtulajdonosaként osztom meg.
Jól gondolom.. követed egy ideje a fejleményeket?
Azt ugye látod, (kimondva, vagy kimondatlanul,
de pontosan tudod) hogy a halogatás ideje elmúlt!
Vagy élsz a – maximum pár hónapig – kihasználható
kisbefektetői program nyújtotta eséllyel MOST,
vagy – kívülállóként – gratulálsz a társtulajdonosoknak
a „szerencséjükért” .. amivel megalapoztak egy vagyont.
(A következő fejlesztési fázisváltás,
és az ezzel járó drágulás december elején lesz..)
A kérdéseiddel, a „hogyanokkal” nem maradsz egyedül.
Tel. és WhatsApp: 36 30 23 45 975
skype: tothvivi68
tothvivi68@gmail.com
Skype: jototh47
Tel: 36 30 981 7388
Tedd meg az első lépést
kérdezz!
Cégünk prezentációs központjában tett látogatásunkról itt olvashatsz..
és találsz videókat.
Hozzászólások
Technológiák csatája.. — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>